EMLÉKEZÉS
Nagyon rég volt, mikor anyám Az ágyam felé hajolt És mosolyát szórva reám, szép altatódalt dalolt.
E kis dal is, mint minde3n szó, Imádság volt az ajkán, Mellyel érettem zörgetett… az Istennek ajtaján.
S ma, hogy eszembe jut újra A sok elnémult csata, Letérdelek és folytatom… Ahol ő abbahagyta.
De a könny és öröm között, csak suttogom ez imát: ezerszer köszönöm, Uram, őt, a legdrágább anyát!
HŰSÉGES ANYÁM
Fejemre tette két kezét, Szemembe nézett két szeme. Felejthetetlen lett nekem Nyílt tekintete.
Kezében mindig munka volt, Beteggé, hányszor tette az, S hálát nem várva boldogan Lett ő az áldozat.
Csak azt nem értem, jó Atyám, Hűsége honnan vett erőt, Hogy annyi gond és szenvedés Meg nem törte Őt?
De láttam olykor-csendesen Ha összetette két kezét- Imává nőtt sóhajából Felnevelt hitét.
Ma érte kérlek, ó, Uram, Hogy áldd meg őt most gazdagon, Mert hűséges az én anyám, Hűséges nagyon…
|
|