|
Barátom engedd ,hogy elérjelek hogy szivem minden szeretetével szerethesselek , hogy átölelhesselek , mint földet a fény hogy küzdeni tudjak ha ér ezer veszély, hogy erőt meríthessek ha fáj az élet , hogy fogódzót leljek ,ha úgy érzem félek , engedd ,hogy fogjam a kezed és ne engedd el amikor bánat facsarja szívedet . Légy velem a legnagyobb a örömben légy velem a szomorúságban higgyj bennem még akkor ha már nem leszek melletted . Mert igaz barátod a síron túl is az marad akinek megismerted
(M. H. I. )
A SZERETETRŐL ÉS A BOLDOGSÁGRÓL
A boldogság egy olyan csoda, amely egyetlen pillanat alatt képes elfeledtetni velünk a földi életünk minden gondját és fájdalmát. Pillanat, melyben megszűnik a külvilág, Nem marad más, csak te és én,
Miért választjuk a boldogtalanságot ?
Sokan azért választjuk ,mert azon töprengünk :,,Rossz napom van ma , semmi sem fog sikerülni nekem .,,
,,Mindenbe belebukom .,, ,,Mindig lemaradok mindenben .,,Más képes a feladatra ,de én meg ugy sem ,,
hogyha így gondolkozol , akkor egész napra magadhoz vonzod a kudarcot és bizonyosan boldogtalan leszel.
Nagyon igaz , végre észre kell vennünk ,hogy olyan világban élünk amit nagy részt a saját gondolataink határoznak meg . Az ember az amit gondol. Gondunk kellene hogy legyen rá ,hogy ne adjuk át magunk a negatív , ellenszenves depressziós gondolatoknak Az az igazság ,hogy a boldogság a lélek és a szellem állapota .
Boldogságod útjában semmiféle akadály nem áll ,hacsak nem a saját gondolatvilágunkban és képzeletünkben .
Ha óriási erő lakozik benned , a boldogság eljön hozzád , ha maradéktalanul bízol az erődben .Ilyenkor valóra tudod váltani az álmaidat . A boldogságot , pedig őszintén kell kívánnod. Vágy nélkül semmit sem érsz el . A vágy olyan kívánság ami szárnyakat kap a képzelőerőtől , és a hittől . tehát hinned kell ,hogy boldog leszel .
Képzeld el vágyaid beteljesülését ,érezd át realitását és meg fog valósulni ha mindebben hiszel .
Ha állandóan félelem aggodalom , gyűlölség ,kudarc érzésén rágódsz ,akkor boldogtalan és depressziós leszel .
Ne feledd ,olyan az életed amilyenné gondolataiddal te magad teszed . Boldogságot pedig ,pénzért , sajnos soha de soha sem vehetsz . Nagyon sokan boldogok a nincstelenek közül , de sokan viszont boldogtalanok , a millióik ellenére.
A boldogság a nyugodt elme gyümölcse, kösd gondolataidat a békesség a kiegyensúlyozottság ,nyugalom ,biztonság , szeretet eszméihez , és elméd boldogságot teremt.
Az az ember a legboldogabb , aki napvilágra hozhatja mindazt ami legjobb benne . Aki ügyes a munkában , az örömét lelheti benne , aki tanulni szeret az az elméjét élesítheti , aki a szeretetért él , azt engedik szeretni , aki vágyik a szeretetre , azt nagyon fogják szeretni . A szeretet felöleli a megértést , jóakaratot és a másik személyében rejlő isteni eszme méltánylását . Minél több szeretet és jóság sugárzik belőled , annál több fog visszaáramlani rád . Nem nyerheted el annak a jóindulatát akit víz alá nyomsz , akinek rombolod az önbecsülését , ha valakit nem igazán szeretsz , mielőtt bántanál bárkit állj meg egy pillanatra , és gondolkozz Te is ,mondhatod a másik félnek keresse magában a hibát , de a hiba sohasem egyoldalú dolog , a egy barátság elé hiba gördül , azt csak ketten vagytok képesek elgördíteni ,és ne szégyeljed , azt mondani annak akit szeretsz , hogy SEGÍTS NEKEM fogd a kezem és vezess .A szégyen az ,ha ezt a kezet még sem kapod meg . Tudomásul kell venned ,hogy minden ember szeretetre vágyik ls azt szeretné ha fontosnak érezhetné magát a világban . Ismerd fel végre ,hogy a másik is tisztában lehet a saját értékeivel és hogy hozzád hasonlóan méltósággal tölti el ,hogy rajta keresztül is kifejeződik a mindenkiben megtestesülő Egyetlen életelv. Ha mindezt tudatosan alkalmazod , , felépíted a másik EMBER SZEMÉLYISÉGÉT , Ő pedig viszonozza a szeretetedet és jóakaratodat .
Minderre viszont csak egy érzelmileg érett ember képes . Váljunk érzelmileg éretté ! Amikor pl . megharagszol, először gondolkozni kezdesz , a hallottakon . Utána elhatározod , hogy megharagszol , és felgerjeszted magadban a düh érzelmi állapotát ,mindezek után , pedig végül cselekvésre szánod el magad , például visszavágásra ,vagy valami hasonlóra pedig lehet , hogy sokszor át sem gondolod , sok a felgyülemlett negatív energia benned jó ha kijön , és mindegy ki ellen . Pedig mindez ha átgondolnád pont az éretlenség jele , az nem lehet hogy ha valakit igazán nagyon szeretsz , akkor azt a másik pillanatban gyűlöld is.
A szeretet jelentősége a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatokban van .
Hogyan bánjunk a problémás emberekkel
,,Mindent megérteni annyi mint mindent megbocsájtani.,,
A világban számos olyan ember él , akiknek , valami lelki érzelmi problémája , van éppen az adott pillanatban az ok nagyon sokféle lehet , család i tragédia , szerelmi csalódás , gyermekkorban elszenvedett traumák . Ezek az emberek pszihológiailag , a adott pillanatban valamennyien betegek . .és mégis sokszor elítéljük őket , megvetően morcosan , unottan , elfordulva , sajnálkozva , húzódunk el tőlük . Pedig eszünkbe sem jut na valakit azért elítélni , mert a mellrákkal ,leukémiával tuberkolózissal ,küzd . A szellem betegségeit , is bűn elítélnünk , Senki sem gyűlöli a púposokat pedig tele vagyunk szellemi púposokkal . Együtt érző megértéssel ellene bánnunk velük.,, Mindent megérteni annyi mint mindent megbocsájtani.,,
A gyűlölködő ,elutasító gondolat szellemi méreg . Ne gondolj rosszat másokról , mert ezzel magadról is rosszat gondolsz , ne neheztelj ne haragudj másokra mert akkor önmagadra is haragszol.
Jótetteid , segítőkész kedvességed a belőled szerteáradó szeretet és jóakarat többszörösét ezerféleképpen feléd áramolva kapod vissza majd , ami megsokszorozza az erődet , örülj a barátod sikerének , ha szomorú és még sem sikeres ,akkor biztasd a sikerre , ,ha ezt teszed magadhoz vonzod a szerencsét . Fogadd el ,hogy embertársaidnak kizárólag szeretettel tartozol. A szeretet pedig nem más mint hogy ugyanazt kívánjuk másoknak mint amit önmagunknak is kívánnánk, egészséget , boldogságot és az élet összes áldását .
Senki lábtörlője , tulajdona ne légy ,ragaszkodj a helyes cselekvéshez , a meghátrálás nem vezet eredményre . Ami áldásos rád az mindenkire áldásos . Ha, érzelmi válságban vagy , összevesztél azzal akit a világon a legjobban szeretsz ha problémád van az mindig magában hordozza a megoldást ..Minden kérdésben benne rejlik a válasz is . A végtelen intelligencia válaszol neked , ,ha hittel és bizalommal fordulsz hozzá .
Soha ne felejtsd el a szeretet az ÉLET jó dolgaihoz való érzelmi kötődés , A szeretet kiirtja a félelmet.
A türelem , kedvesség szeretet, jóakarat ,öröm boldogság , bölcsesség és megértés , olyan minőségek amelyek soha nem öregszenek meg , Ápold és fejleszd őket , maradj fiatal testben és lélekben .
A barátságról
Ez a pár sor a barátságról szól, amely mindannyiunk életébea fontos szerepet tölt be. Talán nem is tudnánk élni nélküle, hiszen akármi bánt minket, fájdalom vagy kudarc ér, vagy csak egyszerűen örülünk valaminek, szükségünk van arra, hogy érzéseinket megosszuk valakivel, egy másik emberrel. Milyen az a másik ember? Azt moadják "amilyen ő maga, olyan a barátja is." Általában alapvető dolgokban hasonlít ránk, mert ha nem így lenne, nem lenne egy közös érdeklődési kör, amire az ember akaratán kívül is épít. Beavatjuk őt a mindennapi életünkbe, sőt gyakran még a gondolatainkba is, rengeteg mindent megosztunk vele. Magától értetődik, hogy az igaz barát közel áll hozzánk és megbízunk benne. Tud ránk időt szakítani a rohanó világban, számíthatunk rá fontos kérdésekben. Elfogadjuk őt olyannak, amilyen és ő is elfogad minket. A barátság oda-vissza alapon működik. Sok mindent át kell vészelnie. Nincs tökéletes ember és két teljesen egyforma sem létezik. El kell fogadnunk a másságot. Sokat számít az egymás iránti tolerancia, az alkalmazkodó képesség. A kitartás is nagyon fontos, az emberek állandóan változnak, keresik a helyüket a világban, tágul a látásmódjuk, baráti és ismeretségi körük nő.
A barátságról még......
:
FRANCIS BACON
A barátságról
(((-hosszú, de olvasd el, kérlek! --- aki majd olvasod !!!!!)))
A barátság legértékesebb gyümölcse az, hogy lecsöndesíti és megkönnyíti a szívet, amely számtalan különböző szenvedélytől dagadozik s háborog. Tudjuk, a testnek eldugulásos és elfojtódásos betegségei a legveszedelmesebbek, s a lélek sem sokban különbözik tőle.Semmmiféle medicina nem nyitja meg a szívet, csak a jó barát, akinek meggyónás- vagy vallomásképp elmondhatjuk minden örömünket, bánatunkat, félelmünket, reményünket, szándékunkat.
Ha szabad ily kemény kifejezéssel élni, azok, akiknek nincs barátjuk, hogy feltárulkozhassanak neki, saját szívük kannibáljai. Egy dolog azonban rendkívül csodálatos ), és ez az, hogy az ember valójának feltárása barátja előtt kétféle, egymással ellentétes hatással van: megkettőzi az örömöt és megfelezi a bánatot, mert nincs senki, aki úgy mondhatná el örömét barátjának, hogy ne örülne jobban, és úgy mondhatná el bánatát barátjának, hogy ne bánkódnék kevésbé.
Aminthogy az első az érzelmeknek, a barátság második gyümölcse az értelemnek tápláló és üdvös. A barátság derült időt támaszt az érzelmekben a viharokból és zivatarokból, de verőfényt derít föl az értelemben a gondolatok zűrzavarának sötétjéből is. Ne csak úgy értsük ezt, hogy az ember jó tanácsot kap barátjától, hanem úgy is, hogy még mielőtt erre kerülne a sor, akinek a lelke már roskadozik a gondolatok sokasága alatt, annak elméje és értelme kitisztul és megvilágosodik, ha közölheti és megvitathatja őket mással: könnyebben terelgetheti gondolatait; áttekinthetőbben rendezheti soraikat; láthatja, hogyan festenek szavakba öltöztetve, s végül: okosabbá lesz önmagánál, egyórányi eszmecserétől sokkal inkább, mint egynapi töprengéstől.
A barátságnak e második gyümölcsét nemcsak olyan barátok mellett élvezhetjük, akiktől okulhatunk (bár valóban ezek a legkülönbek), de ilyenek hiányában is tanulhatunk önmagunktól, s felszínre hozhatjuk gondolatainkat, oly kövön fenve elménket, amely maga nem vág. Röviden szólva, az is többet ér, ha valaki egy szobornak vagy képnek mondja el a magáét, mint ha tűri, hogy gondolatai elfojtva semmivé foszoljanak.
Fűzzük még ehhez hozzá,teljessé téve a barátság második gyümölcsét, a másik, nyilvánvalóbb és az egyszerű elmék számára is világos szempontot, ami nem más, mint a baráti jó tanács. Jól mondja Hérakleitosz egyik talányában: Mindig a száraz fény a legjobb. És annyi bizonyos, az a fény, amelyet mások tanácsa gyújt fel bennünk, mindig szárazabb és tisztább, mint ami saját eszünkből és ítéletünkből származik, mert azt mindig átjárják és átitatják szenvedélyeink és szokásaink. Így azután éppolyan nagy a különbség a között, hogyha egy barátunkra vagy önmagunkra hallgatunk, mint a jó baráttól és a hízelgőtől kapott tanács között. Mert nincs nagyobb hízelgője az embernek önmagánál, s nincs jobb orvosszer az önmagunknak való hízelgés ellen a baráti szókimondásnál. Tanács kétféle van: az egyik a magatartásra, a másik a cselekvésre vonatkozik. Ami az előbbit illeti, a legkülönb medicina a lelki egészség megtartására az őszinte baráti intelem. A szigorú ítélkezés önnön jellemünk fölött olykor túlontúl is mélyreható és ártalmas recept.
Saját hibáink megfigyelése másokban olykor nem eléggé célravezető, mert azok nem azonosak a mieinkkel. A legjobb orvosság tehát a baráti intelem. Érdemes megfigyelni, milyen durva hibákat és hallatlan esztelenségeket követnek el sokan súlyosan veszélyeztetve ezzel jó sorsukat, csak azért, mert nincs olyan barátjuk, aki ezt megmondaná nekik.
Olyanok, mint akikről Jakab apostol azt mondja: tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát; mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.
Ami a cselekvést illeti,hiheti bárki tetszése szerint, hogy két szem nem lát többet egynél – hihet bárki efféle gyermeteg vagy fennkölt eszméket abban ringatózva, hogy egyedül elég önmagának. Ha pedig valaki úgy gondolkodik, hogy kér ugyan tanácsot, de részletekben: az egyik dologban ettől, a másikban attól, az is helyes (azaz talán jobb annál, mint ha egyáltalán senkitől sem kér), de kettős veszéllyel jár. Az egyik , hogy nem kap őszinte tanácsot, mert csak a legbensőbb és legeszményibb baráttól számíthatni olyan tanácsra, amelyet adója nem torzít el és ficamít ki saját céljai érdekében.
A másik az, hogy olyan tanácsot kap (bárha jó szándékkal is), amely ártalmas és veszedelmes.Az a barát ellenben, aki jól ismeri körülményeinket, óvakodik attól, hogy miközben valamely folyamatban levő ügyünket istápolja, új kellemetlenséget zúdítson ránk. Ne hallgassunk tehát alkalmi tanácsokra, zavarba ejtenek és félrevezetnek inkább, ahelyett, hogy utat mutatnának és célhoz vezetnének.
A barátság e két nemes gyümölcse (az érzelmi kielégülés és ítélőképességünk támogatása) után vegyük az utolsó gyümölcsöt, amely a gránátalmához hasonló: tele van sok-sok maggal. A minden alkalommal és valamennyi tettünkben nyújtott segítségre és részvételre gondolok. A legcélszerűbben azzal bizonyíthatjuk itt a barátság sokrétű hasznát az életben, ha kimutatjuk, hogy mennyi minden van, amit az ember nem vihet véghez önmagában, s akkor kiviláglik az, hogy nagyon is mértéktartó az ókori mondás: a jó barát második önmagunk, hiszen a jó barát jóval több önmagunknál.
Mintha csak, ami a vágyait illeti, két élete volna. Az embernek egy teste van, s ez a test csak egy helyen lehet jelen, de ahol barátság van, ott az élet minden dolgát nemcsak ő maga intézheti, hanem mással is intéztetheti. Elvégeztetheti barátjával. Mennyi minden van, amit nem tehetünk meg és nem mondhatunk el magunk, mert szégyelljük vagy kellemetlennek tartjuk. Senki sem hivatkozhat érdemeire a szerénység sérelme nélkül, még kevésbé magasztalhatja őket, s megesik, hogy nem alázhatja meg magát kéréssel vagy könyörgéssel, és sok más hasonlóval. Mindez azonban csöppet sem illetlen barátunk szájában, noha orcapirító a sajátunkban. Van továbbá az embernek sok olyan személyes kapcsolata, amelyen nem változtathat. A férfi csak úgy beszélhet fiával, mint apa, nejével, mint férj, – barátja ellenben úgy beszélhet velük, ahogyan a helyzet kívánja, s nem úgy, ahogyan az a személyhez illő. De nem volna vége-hossza, ha mindezt fel akarnók sorolni; példák ezek csupán arra, mikor nem játszhatja az ember tisztességgel a saját szerepét, s ha nincs barátja, le is léphet a színpadról.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
